borovi, luc, vörösfenyő, egzóta faanyag választék

A fenyők fája különbözik a lombosfáéktól

A fatestet olyan sejtek alkotják, amik nem differenciálódtak csak a vízszállításra, vagy csak a szilárdításra, egyszerre végzik mindkét funkciót. Az évgyűrűhatár élesen elkülönül, ezért biztosabban megállapíthatók az évgyűrűk, mint a lombosfáknál. Az egyes fenyőféléket megkülönbözteti egymástól a geszt (a nedvességszállításból kikapcsolódott rész) és szíjács aránya, a geszt és gyantajáratok jelenléte vagy hiánya.

Hazánkban leggyakrabban használt fenyőfélék és tulajdonságaik:

Erdei fenyő (Borovi):

Erdei fenyő (borovi)
A legfontosabb és legnagyobb területet elfoglaló fenyőfélénk. Szíjács keskeny, friss állapotban fehér, később sárgás. Gesztje vörösbarna és az átmérő 2/3-át is elérheti. Fája viszonylag könnyű, mérsékelten kemény, de nehezebb és keményebb, mint a Luc és jegenyefenyőé. Könnyen megmunkálható de rosszul faragható. Gyantatartalma nehezíti a feldolgozását. Fájában viszonylag sok és nagy gyantajárat van Szívós kissé rugalmas, közepesen zsugorodó, könnyen hasad. Az erdeifenyő fájának minősége sokban függ a termőhelyi viszonyoktól.

Felhasználás: Magas és mélyépítésben, vezetékoszlop. Épületasztalos iparban is használják tartóssága miatt, pl.: küszöb, ablakkeret, vakpadló. További felhasználási terület még a bútoripar. Gyantája fontos lakkipari nyersanyag.

Feketefenyő:

Feketefenyő
Nagyon lágy, nehezen hasítható fa, megmunkálását nagy gyantatartalma nehezíti. Gyantája fontos vegyipari nyersanyag. Fája nagyos hasonlít az erdei fenyőéhez. Szíjács a szélesebb, gesztje vöröses árnyalatú, a törzsátmérő 1/3-át éri el. Fájában viszonylag sok és nagy gyantajárat van.

Felhasználás: Nagy gyantatartalma és göcsössége felhasználását korlátozza.

Jegenyefenyő:

Jegenyefenyő
Minden forgácsolási eljárással megmunkálható, szívós, rugalmas, zsugorodása miatt vetemedésre hajlamos. Könnyen hasítható. Fája fehér- sárgásfehér vagy pirosló színű. Gesztje nem színes, a szíjács a geszttől nem különböztethető meg. Nincs benne gyantajárat. A korai és késői pászta között fokozatos az átmenet.

Felhasználás: Földmunkák, víz- és magasépítés. Hajóépítésre és bútorkészítésre alkalmas. Jó hangszerfa, a gyufa és kádáripar egyik alapanyaga.

Lucfenyő:

Lucfnyő
Fája könnyű és lágy. Nagyon kedvezőek a szilárdsági, rugalmassági és a szívósságra utaló tulajdonságai. Jól hasítható. Hajlamos a repedésre és vetemedésre. Színes geszt nélküli, fája könnyű, fehér vagy kissé sárgás rózsaszín. A korai pászta fokozatosan megy át a késeibe.

Felhasználás: Elterjedése és sokoldalú felhasználhatósága következtében az egyik legfontosabb fafajok egyike. Egyenes törzse, nagy teherbírása, könnyű megmunkálhatósága és viszonylag kis súlya miatt elsősorban, mint építőanyag használatos. Gerenda, tartószerkezet, ajtó, ablak, padló, zsaluzat készülhet belőle. A bútoriparban általában vázanyag. Jó ládaanyag, A jól hasítható és keskeny évgyűrű-szerkezetű Luc a kádárok kedvelt anyaga. A hűvös éghajlaton termő finomszerkezetű fák hangszerkészítéshez kiválóak. TELÍTVE hidak készítéséhez és bányafának is használható nagy nyomószilárdsága miatt. Telítés nélkül nem, mert kevéssé tartós. A hajóépítés egyik legjobb anyaga az erdei- és vörösfenyő mellett.

Vörösfenyő:

Vörösfenyő
A tűlevelűek között az ő fája a legkeményebb és legtartósabb. Szilárdsága nagy, szívós és rugalmas, jól hasítható. Kevéssé zsugorodik, alig vetemedik. Minden forgácsolási eljárással könnyen megmunkálható. Fájának minőségét a termőhely erősen befolyásolja. Szíjácsa igen keskeny, sárgásfehér. Gesztje sárgásbarnától a vörösbarnáig terjed, a törzsátmérő 3/4-ede. Az évgyűrű éles határú, a kései pászták sötét színűek. Fájában gyantajárat kis számban található.

Felhasználás: Építészeti faanyagként számos helyen felhasználják, ahol követelmény a tartósság. Vegyi anyagok tárolására szolgáló ládák, hordók készítésénél savállósága előnyös. Nyílászárónak, ablakként, ajtóként, lépcső és padlóanyagként is felhasználják. Értékes bútor és falburkolat anyag, ennek oka, hogy különösen dekoratív. Jó bognár és esztergályos nyersanyag.

Tiszafa:

Tiszafa
Nehéz, kemény, rugalmas, szépen fényezhető, nagyon tartós fa. Szíjácsa keskeny sárgásfehér, gesztje sötét vörösbarna. Évgyűrűi rendkívül keskenyek (szélességük átlagosan 1mm ) Gyantajárata nincs. Fája rendkívül kemény, a fenyőfélék között a legnehezebb.

Felhasználás: Bútorok borítására, berakásként, esztergált munkákra, értékes faragványok készítésére használják.